Kirándulás a Balatonnál

 A vonat megy meg se áll, vidul már az egész osztály

 Mindenki várja az érkezést, hogy lábunkat végre érje víz.

 Leszállás a vonatról ez olyan mint egy fagyizó,

mindenkinek örömhír,

 mindenki vidul már idekinn.

Az utcán a séta várva vár, túránk célja hajókirándulás.

A hajóút nagyon kafa,

jó kilátás, körülöttünk csak víz vala.

A víz nem olyan koszos mint szokása volna,

sőt tiszta vizen, tisztán látva,

ügyes kis hajókat gyártva,

a vizen kis papírhajók,

sőt az enyém spontán bounty zacskós!

Eme verset is elküldtük, s palackba téve belőttük, szennyezve a Balaton vizét, de tudván célunk vele,

fontos lévén,

valaki ha csak megtalálja, elolvassa irománykámat

rájön milyen szép s ki tudja valaki híres lesz ettől még.

A hajóútnak végére érve,

sajnálkozva hogy ennek vége,

elindultunk a sétányon,

vizibicigliért epedve a parton.

Míg egyesek keresvén keresve, hosszú túrákat megtéve epedtek a bicigliért, mi néhányan a sétányon a tollast vettük igénybe.

A tollasozásnak végére, átmentünk a füves részen s szemügyre vévén egy fagyizót

szépen bementünk bekapni egy fagylaltot.

Ezutánmár visszatérve

40 percet még eltöltve

valaki még lábat áztatott,

más meg csak úgy császkálgatott.

Ki lábat lógatott azt megtámadták a tollasok,

majd a két csoport megbékélt,

s mostmár megetettük emek élőlényt,

kiknek ha nem adunk ételt rögtön megcsipkednek minket, tehát ételemnek ez lett a vége

de a pozitv oldalát nézve ezek jól megkövéredtek véle.

Mindezeknekvégére érve

az időt már is eltöltve,

robogtunk vissza a vonaton,

valaki kártyázott, s más meg csak mókázott.

Budapesten szétvált az osztály,

 valaki az Örsre ment,

valaki pedig tüstént hazasétált.

Véleményem szerint ilyen kirándulás

életemben nem volt.